Általában a gyümölcsök magas cukortartalommal rendelkeznek. Ha ez a cukor oxigénszegény környezetben erjedni kezd, akkor alkohol lesz belőle. Ez adja meg az alapját a pálinka készítésének. A gazdák ősszel összegyűjtik a megérett gyümölcsöket és zárt hordókban erjesztik.
Majd, általában a tél folyamán, az így keletkező cefre lepárlásra kerül. A pálinka készítésének egyediségét az adja, hogy sok más alkoholféleség lepárlási folyamatától eltérően, itt nem folyamatos táplálású lepárló oszlopokat használnak, hanem rézüstöket.
A maximum ezer literes üstökbe szakaszosan történik a folyamat. Első lépésben az úgynevezett alszesz keletkezik, amit még legalább egy alkalommal ismét lepárolnak, hogy megszabaduljanak a kellemetlen ízt adó kozmaolajoktól és egyéb nem kívánatos alkotóelemektől.
Csak a második lepárlás után keletkezik fogyasztható minőségű pálinka. Néha, akár harmadik lepárlásnak is alávetik az italt, ezzel is fokozva az erősségét és a minőségét. A pálinka a második után rögtön palackozható, néha azonban előbb érlelik is.